-Már itt vagyok.-lépett be a helységbe az említett személy.
-Oké, akkor kezdhetünk, ugye?-nézett körbe Mia a többiek egyetértettek vele így elkezdődhetett a próba. A gyakorlás viszonylag zökkenőmentesen zajlott egészen addig, amíg Elison és Leon közös mutatványa következett.
-Leon, Eli most ti jöttök.-szólította meg a résztvevőket Mia. A férfi már készült, de Elison nem reagált.
-Hahó Föld Elisonnak.-integetett Kathy.
-Igen.-eszmélt fel a lány.
-Ti jöttök Leonnal.-figyelmeztette ismét a rendező.
-Jah jó persze.-vette tudomásul az újonc, de még mindig nem járt egészen a földön.
-Mi van veled?-érdeklődött Mia.
-Én csak elfelejtettem valamit, valami fontosat, de nem tudok rájönni, hogy mi az.-közölte az ifjú hölgy.
-Mégis mire vársz még, dobszóra?-szólt le Leon a lánynak.
-Nyomás fel a trapézra kislány, vagy ha zene kell hát majd Leon dobol én meg zongorázok, csak kezdd már el!-nyaggata őt Kathy is.
-Zongora hát persze!-tért vissza Eli emlékezete és már rohant is a szállásra.
-Várj hová mész?-kiáltott utána Yuri, de választ nem kapott. Elison amint a szobájába ért vadul elkezdett kutatni a boríték után melyet nem rég Elliot adott neki, kis keresgélés után meg is találta gyorsan elolvasta a benne lévő iratot amihez egy londoni repülőjegy is mellékelve volt. Azután villám sebességgel öltözött át köznapi ruhájába és futott vissza a gyakorló terembe.
-Hányadika van?-rontott be a helységbe.
-Negyedike.-felelte Yuri.
-Jajj ne, muszáj gyakorolnom.-aggodalmaskodott Eli.
-Ezt jól látod, azonnal öltözz át és folytassuk a próbát. Mégis mit képzelsz magadról, hogy csak úgy eltűnsz a próba közepán és...-szidta volna le az újoncot Leon.
-Ne haragudj Leon úrfi, de ez most a legkevésbé sem érdekel.-folytotta bele a szót Elison, erre síri csend lett a teremben, ezt persze megint a szeleburdi lány törte meg.
-Nem tudjátok hol találok egy zongorát?-kérdezte az új lány.
-Zongorát minek az neked?-kíváncsiskodott Kathy.
-Hát ö...a baletteremben van egy.-dadogta Mia.
-Oké és az hol van?-érdeklődött Elison.
-Ott.-mutatott egy kétszárnyú ajtóra Yuri, Eli azonnal a balettszoba felé vette az irányt, mikor belépett a egyből a hangszerhez rohant.
-Ez nem zongora, csak egy pianino.-esett kétségbe a fiatal artistalány.
-Miért mi a különbség?-tette fel a kérdést a Mia, mire többiek rosszallóan néztek rá, nem mintha ők tudták volna.
-Végülis a semminél ez is jobb.-sóhajtott Eli majd odaült a "zongorához".
-Elárulnád végre, hogy...-vonta volna felelősségre a lányt Leon, de az elkezdett játszani és erre már a férfinek is elállt a szava. Elison hosszú ujjai kecsesen érintették a billentyűket, ebből aztán gyönyörű dallam keletkezett, tökéletes és tiszta hangok követték egymást, olyan volt mintha csak könyvből olvasta volna, pedig nem volt előtte kotta. Ott ült és egyre varázslatosabb hangokat csalt elő a zongorából, a beszűrődő napfény megtört selymes haján, úgy tűnt mintha valami tündér vagy angyal lenne, a többiek megbabonázva hallgatták játékát, de mint minden csodának ennek is egyszer végeszakadt, mikor Eli leemelte ujjait a hangszerről.
-Gyönyörű volt!-lelkendezett Mia.
-Ugyan dehogy, ez sajnos nagyon messze volt a gyönyörűtől.-hajtotta le fejét a kis művész.
-Tulajdonképpen mire jó ez?-szólalt meg Yuri.
-Holnap lesz a vizsgám és ha nem sikerül tökéletesre akkor nekem végem van.-panaszkodott Elison.
-Akkor mi megyünk is és hagyunk gyakorolni.-tessékelte ki a társaságot Kathy.
-Hagyd csak, úgyis mindegy, ennek így semmi értelme, ezen nem tudok rendesen gyakorolni, csak összezavarodom.-csüggedt Eli.
-Nem tudnánk valahogy segíteni?-lépett oda hozzá Mia.
-Nem sehogy, csak ha van egy versenyzongorád.-magyarázta az újonc.
-Hát az sajnos nincs.-jelentette ki Yuri.
-Nekem van.-szólalt meg Leon, erre aztán mindenki csak meredten bámult rá.
-Jah persze, a bélyeggyűjteményes duma már nem jön be, a csajok jobban buknak a művészekre.-piszkálódott Yuri, ezen mindenki jót nevetett kivéve Leont és Elisont.
-Milyen zongorád van?-hangzott a kérdés Elitől.
-Egy Chavanne.-felelt az artista.
-Oh az remek az iskolában is azon gyakoroltunk.-derült fel az ifjú hölgy arca.
-Na jó ebből a próbából már nem lesz semmi szóval mindenki mehet a dolgára.-eresztette szélnek a kis csapatot Kathy, akik azon nyomban szétoszlottak, csak Leon maradt.
-Várj meg a kocsimnál!-vetette oda Elinek.
-De miért?-értetlenkedett a lány.
-Csak várj meg!-ismételte magát a férfi, majd bevonult öltözőjébe és magára vette utcai ruháját, mire a parkolóba ért Elison már a Porsche mellett álldogált. Leon csak szótlanul kinyitotta neki az ajtót majd beszállt ő is és elindultak.
-Hová is megyünk tulajdonképpen?-tudakolta meg a lány.
-Hozzám.-mondta az artista, mire Eli megrökönyödve nézett rá.
-A zongora miatt, nem te mondtad, hogy valamin gyakorolnod kell.-magyarázkodott Leon.
-Leon úrfi én nem is tudom hogy hogyan....-próbált hálálkodni Elison.